A te kutyád visszajön, ha hívod ? :)

 

A behívást már kölyökkorban el kell kezdeni.

A kutyák egy részénél a behívás úgy-ahogy működik, de az esetek kb ugyanolyan százalékában nem igazán. Arra a kérdésre, hogy ez miért is van így a Gazdik azt szokták mondani: Amíg semmi különösen érdekest nem lát, vissza szokott jönni. És ez a megállapítás sok igazságot tartalmaz. A kérdés az, elég-e ez nekünk?

Visszahívás: Nem könnyű, de hosszú út.

A visszahívás problémáinak sok oka van. A behívást, különösen játékból, vagy egyéb izgalmas akciókból már kölyök korban el kell kezdeni gyakorolni, és következetesnek kell lenni az ezzel kapcsolatos nevelésben. Ha a korai időszakban elhanyagoljuk a visszahívást, a felnőtt kutyával már nagyon nehéz dolgunk lesz.

A kutya egy olyan élőlény, aki a cselekedeteit ahhoz igazítja, hogy melyik hoz eredményt számára (belátható időn belül). Ezt kell figyelembe vennünk, ha a visszahívásról illetve annak sikertelenségéről beszélünk. A legfontosabb, hogy a kutyánknak meg kell hogy érje a Gazdihoz visszajönni. És egy jó kis kutyajátszással vagy egyéb akcióval szemben itt bizony fel van adva a lecke. Ezen a ponton jön be a megszokás, és a tanult viselkedés, nevezhetjük akár engedelmességnek is. Minden egyes jól sikerült (a kutya számára eredménnyel, jutalommal, jó érzéssel zárult) bejövetel növeli a következő visszajövetel esélyének nagyságát, és minden egyes elrontott (nem sikerült, vagy a kutya számára nem sikerrel, örömmel zárult bejövetel) csökkenti a következő behívás sikerének valószínűségét. Ezért a tanításkor nagy önfegyelemre, következetességre és kitartásra van szükségünk.

Mitől olyan nehéz is ez?

Néhány gazdi hajlamos a kölyökkutyánál vagy a fiatal kutyánál elnézőnek lenni a visszahívással kapcsolatosan. Azt mondják, a kutya csak hadd élvezze a szabadságát, kölyökkorát, stb. Lassan, de biztosan kialakul az a helyzet, hogy a kutya egyre ritkábban jön vissza a hívó szóra, egyre gyakrabban önállósítja magát, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy olyan kutyánk van, akit nem tudunk pórázról elengedni. Alapvető, hogy a visszahívást már kölyökkorban be kell vezetni kutyánknál. Ez nem korlátozza őt szabadságában és abban, hogy kiélhesse kölyökkorát, viszont biztonságot nyújt mindkettőnk számára.

Biológiai folyamatok

Minél gyakrabban van a kutyánknak lehetősége arra, hogy szabadságát teljesen kontroll nélkül élvezhesse, és mondjuk vadászösztönét is kiélhesse, annál gyakrabban fog igényt is tartani erre a lehetőségre. Fontos megértenünk, hogy itt biológiai folyamatok alapvető szerepet játszanak. Ahhoz, hogy a kutyánk sikerélményhez jusson, nem feltétel az, hogy a vadászviselkedése eredményes is legyen (meg is fogja a zsákmányt). Önmagában a kutatási/ üldözési tevékenység olyan ősi ösztönöket ébreszt fel, és boldogsághormonokat szabadít fel, melyek megerősítik az adott viselkedést, és a pozitív érzés miatt érthetően egyre gyakrabban és gyakrabban fog erre az élményre törekedni. A zsákmány után kutatás/futás során a szervezet önjutalmazó hormonjai aktiválódnak (dopamin-noradrenalin), ezek boldogságot, jó hangulatot váltanak ki, és ezzel pozitívan jutalmazzák az adott cselekvést, vagyis elősegítik annak megtanulását, ismétlődését. Ez a függőség párhuzamba hozható akár az extrém-sportolók viselkedésével is.

Az endorfinok, a boldogság hozói óriási szerepet játszanak a kutyánál. A futás boldoggá tesz! Az endorfin és a dopamin kellemes érzetet idéznek elő, így az élőlény törekedni fog az adott viselkedés ismétlésére.

Visszahívás – fontos az  előrelátás

Sok olyan kutya van, aki sem ülni sem feküdni nem tud, és soha nem tenne le sikeresen egy kísérőkutya-vizsgát. De a legfontosabb parancsra megbízhatóan reagálnak: egy hívó szó, egy fütty, és már ott is vannak Gazdijuknál. Így a közös élet sokkal kellemesebb és biztonságosabb. Az idevezető út azonban hosszú, és már a korai életkorban meg kell kezdődjön. Amint kutyánk egyre távolabb kerül tőlünk a séták során, egyre jobban kell figyelnünk, hogy hol tartózkodik, és izgulhatunk azon, hogy a felügyeletmentes pillanatokban vajon mi jut eszébe.

Nem arról van szó, hogy a (fiatal) kutya ne élhetné ki felfedező ösztönét. Természetesen ez jó dolog. Éppen csak a Gazdi felügyelete alatt kell, hogy történjen. A legalapvetőbb eszköz arra, hogy kölyök/fiatal kutyánk szabadon ám mégis felügyelet alatt futkorászhasson, a hosszú (10-15 méteres) póráz. Ez a távolság már önállóságot nyújt a kutyának, tud felfedezni, megvizsgálni, tanulni, de mégis lehetőséget biztosít az Embernek, hogy szükség esetén be tudjon avatkozni. A legjobb egy vékony műanyag vagy bőr fogó nélküli pórázt a hámra erősíteni. Rövid gyakorlás után a kutyát nem fogja zavarni, hogy a pórázt maga után húzva kalandozzon.

Hogyan gyakoroljunk a hosszú pórázzal?

Hagyjuk a kutyát szinte a póráz teljes hosszában kifutni. Ekkor hívjuk (neve, és a visszahívó parancs), és/vagy használjuk a kutyasípot. Ha a kutya önállóan visszajött, nagyon örüljünk, és jutalmazzuk azonnal (finom falat, játék, dögönyözés). Ha a kutya nem jött vissza, a póráz segítségével irányítsuk magunkhoz, és amint elindul felénk, nagyon biztassuk, és dicsérjük. Beérkezéskor értelemszerűen itt is nagyon fontos a jutalom, az elismerés. Egy odadünnyögött: „na végre idejöttél, jóvan, okosvagy” nem lesz elég jutalom kutyánknak, és a legközelebbi helyzetben sem fogja motiválni őt arra, hogy visszajöjjön hozzánk. Gondoljunk mindig erre, amikor kutyánk beérkezik. Legközelebb azt fogja mérlegelni, hogy azért, amit most kap tőlünk/velünk, érdemes e visszajönni. Az ilyen gyakorlást érdemes minden séta során beiktatni, és akár több hónapon keresztül is húzódhat, mire valamelyest stabilizálódik.

Hibalehetőségek:

A behívásnál is rendkívül fontos, hogy a kapcsolódó hang-és kézjelek mindig azonosak, jól láthatóak, értelmezhetőek legyenek. Ha kutyánk nem jön, nem fog megoldást hozni a parancs vagy kutyánk nevének egyre kétségbeesettebb/hangosabb vagy haragosabb ismétlése J .Valami mást kell kitalálnunk. Ha elkezdünk futni kutyánk után, hogy megfogjuk, úgy azt fogja gondolni, hogy fogócskázni kell, illletve az elhangzó parancs azt fogja jelenteni számára, hogy most jön az, hogy a Gazdi elkezd utána menni, hogy őt megfogja.

Érzékeny kutyák (kölykök, bizonytalan kutyák, érzékenyebb idegrendszerű kutyák) erősen reagálnak a Gazdi hangnemére, még akkor is, ha mi magunk nem is gondoljuk, hogy haragosak/fenyegetőek/feszültek volnánk. Sok kutya ezeket a lelkiállapotokat nagyon jól megérzi, és gondoljunk bele: ki szeretne odamenni egy olyan valakihez, aki éppen feszültséget/haragot/fenyegetést táplál irántunk?

 A testtartásunk is beszédes: lehet, hogy szépen, kedves hangon hívjuk a kutyát, mert erre már odafigyelünk, de ha ugyanakkor állva, előrehajolva fölé magasodunk és előrenyújtott kezünkkel felé hadonászunk – ez az ő szempontjából nézve sok minden lehet, de nem kellemes és csalogató. Ennek eredménye a legtöbb esetben egy kutya, aki bizonyos távolságig (kartávolság) szépen bejön, majd ott elkezd körözni Gazdija körül. Ezt a problémát úgy tudjuk feloldani, ha megfelelő testtartást veszünk fel kutyánk behívásakor: leguggolunk, és kinyújtott kezünkben tartott jutalomfalatot / játékot szépen lassan behúzzuk magunk mellé, ott adjuk oda kutyánknak, miközben szépen nyugodtan a másik kezünkkel megfogjuk nyakörvénél fogja. 

További hibalehetőség, ha ekkor azonnal pórázra vesszük, és hazamegyünk. Így a kutya azt tanulja meg, hogy a visszajövetelt kellemetlen dolog követi (póráz, hazamenés, játék megszakítása), vagyis megint csak habozni fog a visszajövetellel, hiszen ki akar még hazamenni? Megoldást nyújthat erre, ha kutyánkat a séta/játék során többször is magunkhoz hívjuk, megjutalmazzuk, majd visszaengedjük sétálni/játszani/felfedezni. Ha minden behívást a kellemes cselekvés megszakítása követ, úgy kutyánk, aki igen gyorsan és hatékonyan tanul, hamar rá fog jönni arra, hogy a visszajövetel nem jó dolog. Ha a behívást jutalom és visszaengedés követi, úgy ahhoz csak kellemes élmény fog társulni, és így kutyánk nem fog habozni, visszajönni hozzánk.

A következetesség azt is jelenti, hogy a családtagok ugyanazokat a szabályokat, bánásmódot alkalmazzák a kutyával szemben – a behívás gyakorlása során is. Semmi értelme a hosszas gyakorlásnak, ha utána a másik családtag nem viselkedik következetesen – egymás munkáját és eredményeit romboljuk.

Bizonyára vannak a visszahívási tréning kivitelezésében és eredményességében, gyorsaságában fajta és típusfüggő faktorok is. Egyes kutyák repülnek Gazdijukhoz, mások szép kényelmesen baktatnak visszafelé – de a lényeg, hogy jönnek!

Tippek a visszahívás gyakorlásához:

 

§  A visszahívás gyakorlásakor használjunk egyetlen jól hallható hang/és testjelet. Például: Gyere / Hozzám, és kinyújtott karral a fejünk fölött integetünk. Ugyanezt a hangjelet ne használjuk más szituációban, pl. a pórázon történő séta során.

§  Hasznos egy kutyasíp bevezetése. Említettük korábban, hogy a kutyák jól beazonosítják a hangunkban fellelhető feszültséget, amit kiválthat az, hogy csak habozva jön a kutyánk, de lehet másra visszavezethetően is feszült idegállapotunk, amit kutyánk meg fog érezni. Ezzel szemben a síp, az mindig síp, nem közvetít negatív érzést a kutya felé, és természetesen a bejövetelkor meg is erősítjük viselkedését egy falattal/játékkal/dicsérettel.

§  A tanítási fázisban minden egyes behívás után kötelező a kutyának jutalmat adni. A jutalom lehet finom falat, a kedvenc játéka, vagy egy jó kis dögönyözés, egy finom ölelés.

§  A még nem biztosan visszahívható kutyát biztosítsuk egy hosszú pórázzal. Előzzük meg, hogy önállósítsa magát, és kialakuljon a feszültség.

§  A jutalomfalatokat csomagoljuk zörgős zacskóba J A kutyák nagyon jól meghallják az ilyen hangokat, és pillanatok alatt megtanulják, hogy ehhez a hanghoz valami finomság köthető – és hopp, már ott is vannak.

§  A visszahívást fokozatosan nehezedő környezetben kell tanulni/gyakorolni. Először a kertben, aztán ismert helyeken, elterelő ingerek nélkül, és így tovább, lassan, fokozatosan az egyre nagyobb ingerekig.

§  Séták során még kölyökkorban célszerű rendszeresen eljátszani azt, hogy amikor a kölyök úgy tűnik, hogy nagyon elmerül valami másban, és megszakad a kapcsolata a Gazdival, akkor egyetlen hívás után villámsebesen elkezdünk futni az ellenkező irányba. Ez bekapcsolja kutyánkban az ösztönt a követésre, és a kölyök megtanulja azt, hogy egyik szemét mindig a Gazdin tartsa, hiszen az időnként egyszer csak elszalad – és hát ki akar egy idegen helyen egyedül maradni? Fontos, hogy ezt a tréninget már kölyökkorban el kell kezdeni. Ha ezt a viselkedést akkor nem ültetjük el, egy felnőtt, magabiztos kutyával már nem lesz akkora sikerünk.

 

Petra Krivy a www.diehundeschulen.de portálon megjelent cikke alapján összeállította: Kerekes Mária / RemekEb-Center

MI TÖRTÉNT AZ ELSŐ HÉTEN?

Megismerkedtünk röviden egymással, elmeséltük, ki , hogyan választotta kutyusát illetve annak fajtáját, ki kinti- ki benti kutya, kinek mennyi tapasztalata van a kutyatartásban-nevelésben. Összes kutyusunk családi kedvenc, néhányan kiállítási karriert is fontolgatnak J, és még az is  lehet, hogy egyesekből ügyes hobbi-sportkutya válik.

Az ismerkedés folytatásaként megcsináltuk néhány kölyöktesztek bizonyos elemeit, és közben megfigyeltük, hogy ki hogyan reagál az egyes megoldandó helyzetekre. Megfigyeltük a kutyusokat, mennyire kapcsolódnak Gazdijukhoz idegen helyen, mennyire önállóan fedezik azt fel. Hogyan viselkednek, ha egy szokatlan, furcsa szituációba (székre) helyezzük őket, ki dönt és cselekszik önállóan és azonnal, ki mérlegeli a lehetőségeket, és meddig várnak a cselekvéssel. Összességében azt láttuk, hogy magabiztos, döntésképes csapat jött össze J, bár vannak köztünk olyanok is, akik inkább alaposabban mérlegelik a lehetőségeket, és nem kapkodják el a döntést. Megnéztük, hogyan reagálnak a kutyusok, ha fejüket letakarjuk egy törülközővel – mennyire viselik el a váratlan érzékszervi zavart, milyen gyorsan cselekszenek ennek elhárítása érdekében.  A zsákmányoló ösztön fejlettségét is vizsgáltuk, egyben jó kis otthon elkészíthető játékötletet adva. Végül pedig megfigyeltük, hogy miként reagálnak a Kölykök nem túl intenzív vizuális és akusztikai ingerre (ernyő, pukkanó, és ropogó hanghatás). Összességében nemcsak, hogy jól szórakoztunk, de sok tanulságot gyűjtöttünk, és pár ponton bizony még akár meg is lepődtünk. Néhányan úgy értékelték, hogy Kutyusuk akár kissé túl önálló is, mások azt tűzhetik ki célul, hogy a döntések meghozatalában motiválják Kutyusukat, segítve ezzel egyre önállóbbá és magabiztosabbá válni.

Amint a kutyusok játékba lendültek, a Gazdik feltűnés nélkül eltűntek a garázsban, és vártuk, hogy a Kölykök egyszer csak majd elkezdik felkutatni Gazdijaikat. A helyzet az, hogy a Kölykök nagyszerűen eljátszottak egymással J, de persze azért (előbb)-utóbb csak elkezdték hiányolni a Gazdikat is. A gyorsan kialakult közösség ereje által azok a Kölykök is berohantak a garázsba, akiknek ez egyedül nemigen jutott volna eszükbe J

Ennek kapcsán megbeszéltünk egy póráz nélküli sétáltatáskor  bevethető cselt, mely a kötődést erősíti : néha-néha figyelmeztetés nélkül fussunk el az ellenkező irányba. Ezzel elérjük azt, hogy Kölykünk egyik szeme mindig rajtunk lesz, és remélhetőleg nem fog otthagyni bennünket a szaglászás vagy a felfedezés örömében. Fontos, hogy ezt még Kölyökként ki kell alakítanunk, minél később kezdünk bele, annál kevésbé lesz hatékony.

Alapvető elméleti témánk volt a behívás, azaz hogyan érhetjük el, hogy Kutyánk minden esetben (najó, az esetek nagy százalékában) boldogan és habozásmentesen hozzánk jöjjön, ha hívjuk. Kiderült, hogy ez nem is olyan egyszerű. A legfontosabb tudnivalókat a behívással kapcsolatosan ITT olvashatjátok (klikk). Természetesen a megbeszélteket a gyakorlatban is alkalmaztuk.

Szintén elméleti témaként beszéltünk arról, hogy mi a helyes viselkedés abban az esetben, ha kutyánk megriad valamitől.  Erről bővebben hamarosan külön blogbejegyzés készül.

Minden trükk és kutyás feladat alapvetése Kutyusunk figyelmének felvétele és megtartása, annak fejlesztése. Elkezdtük a figyelést kialakítani, és házi feladatként mindenki otthon gyakorolja a reggeli és az esti etetés előtt 3-3 falattal. Fontos, hogy a figyelmet különböző időtartamokig igyekezzetek megtartani, ne pedig folyamatosan növeljétek azt. Egy kicsit hosszabb figyelés után a következő falat érkezhet hamarabb, összességében az tesz jót, ha Kutyusunk nem tudja, mikor is érkezik a következő falat.

A figyelem felvételét és megtartását zavaró kutya jelenlétével is gyakoroltuk, illetve vizuális és akusztikai ingerhatás alatt is. Elmondhatjuk, hogy nagyon jól ment. Ez egy nagyon fontos, alapvető feladat, amit szinte minden alkalommal gyakorolni fogunk.

A kézkövetést egyszerű terpeszen áthaladós gyakorlattal kezdtük. Akiknek ez meglepően jól ment, otthon belekezdhetnek a nyolcas gyakorlásába, ahol is fontos elem a kézcsere középen, a két láb között. És ne felejtsük, hogy kézkövetéses gyakorlatoknál igyekezzünk mindig csak egyik kezünket használni, így Kutyánk jobban eligazodik.

A trükkök közül a pacsiadást is elkezdtük gyakorolni, szintén szép és látványos eredményekkel. Van olyan kolléga, aki ezen még gondolkozik egy kicsit, de biztos, hogy előbb-utóbb tőle is fogunk pacsit kapni J

Végül szokatlan, sokféle felületen kellett áthaladni a Kölyköknek Gazdijuk irányítása alatt lassan és figyelmesen. Karton, nejlon, csörgő rudak, raklapok, műanyag láda, egyensúlyozó párnák, magasabb rekesz és üres, zörgő pet-palackok képezték a pálya részeit. Természetesen szinte mindenkinek rejtett a pálya kihívást, ám türelemmel és fincsi jutalomfalatokkal, megfelelő ösztönzéssel és dicsérettel végül mindenki ügyesen végigcsinálta azt.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy sok újdonságot láttunk-hallottunk az első héten, és máris sok sikerélményünk van. Nem is beszélve arról, hogy a Kölykök szuperül érezték magukat a játékkal telő szünetekben is, és a foglalkozások után már az autóban kidőltek, otthon pedig jó kutyák voltak a nap hátralevő részében – mert a fáradt kutya jó kutya J.

Jövő héten további izgalmakkal folytatjuk!

Pacsi!

A Te kutyád melyik típusba tartozik? 2. rész

Birthe Thompson cikke alapján  /2018-júli 16. www.wissen-hund.de/

Bizony, a kutyák nem egyformák. Minél behatóbban foglakozik az ember velük, annál nagyobb csodálkozással tapasztalja, hogy mennyire nem. Ebben a cikkben az egyszerűség kedvéért két csoportba, úgy nevezett  A- és B- típusba soroljuk őket jellemző tulajdonságaik alapján.

Lássuk, mik a jellemzői az egyes típusoknak:

A B-típusú kutya: a Megfigyelő, a Gondolkodó

Hogyan viselkednek a B-típusú kutyák?

-         Az új helyzeteket mindig távolságtartással vagy akár szkeptikusan is kezelik. Soha nem kezdeményeznek, és rohannak a vakvilágba. Ehelyett ők megállnak, és megfelelő távolságból szemlélik az eseményeket.

-         Nem vesznek el például új típusú jutalomfalatot sem. Az új táplálékot először megvizsgálják, és ha evésre alkalmasnak bizonyul, akkor veszik el. A továbbiakban persze már mindig újabb vizsgálat nélkül.

-         A Megfigyelő típusú kutyák képesek órák hosszat az ablakban ülni és nézelődni, de nem riadóztatnak minden akció esetén. Inkább csak tanulmányozzák a történéseket.

-         Szívesen fekszenek, nézelődnek a birodalmuk felett, és őrzik azt a szemükkel. Ha idegen bukkan fel, szemükkel kísérik és figyelik. Amíg az A-típusú kutya azonnal riadót fúj, és odarohan, a B-Típusú kutya csak felkel, odamegy és figyel. Csak amikor a történést valóban veszélyesnek értékelik, fújnak riadót, de akkor aztán igazán! Sokszor a B-típusú kutyák jelzései értékesebbek mint az A-típusú riadók.

-         A B-típusú kutyák inkább befelé fordulók. Ha emberek lennének, introvertáltnak mondanánk őket.

Az A-típusú kutyákkal ellentétben a B-típus inkább reaktív módon viselkedik.

Az ismert esetekben például :

-         szól a csengő – hegyezi a fülét

-         egy fűcsomó mozog jobbról balra – alaposan megfigyeli

-         a tévében furcsa hang szól – hegyezi a fülét

-         egy kutya ugat a videófelvételen a mobiltelefonon – az orrát a kijelzőre teszi és vár, hogy mi fog történni.

-         Az A-típusú kutya, - ha emlékszünk,ahogy az első részben olvashattuk - ha idegen érkezik a birtokára vagy annak határára, azonnal reagál. Az ajtó nyílásakor eszementen rohan, de valójában nincs terve – de neki a támadás az első gondolata. A B-típusú kutya is kimegy, ha kinyitjuk az ajtót, de megáll a teraszon. Beleszagol a levegőbe, a talajra, keresi a nyomokat, és célratörően, határozottan halad afelé, amerre az orra vezérli.

-         Más kutyákkal való találkozáskor a B-típusú kutya teljesen másképpen reagál, mint az A-típusú. Ha egy kutya közelít, a Megfigyelő valószínűleg megáll és nézi, hogyan viselkedik a másik. Figyelmesen, de nem idegesen nézi a másik kutyát, és legtöbbször aztán nyugodtan továbbmegy, maximum odapillant a másikra, és annyi. Ritkán, de előrfordul, hogy a B-típusú kutya nemtetszését fejezi ki: csendesen odamorog vagy egy hangosat ugat.

Problémahelyzetben a B-típusú kutya láthatóan szisztematikusan gondolkodik. Mindent megnéz és megvizsgál, mintha mérlegelné a lehetőségeket. De amikor megszületik a döntés, akkor aztán ahhoz tartja magát a végsőkig.

Szociális interakciókban a B-típusú kutya mindig kivár, jellemzően nem cselekszik azonnal. Alaphangulatát a semleges és a barátságos közé lehet besorolni.

Ha most azt gondoljuk, hogy a B-típusú kutyát milyen egyszerű vezetni – hát nem, ez nem így van. A mérlegelés után ezek a kutyák annyira biztossá válnak saját döntésükben és igazukban, hogy nem egyszerű őket kilendíteni arról az útról, amelyre rátértek. Ígyhát a B-típusú kutyák esetében is oda kell figyelni.

Ha a B-típusú kutya stresszhelyzetbe kerül, elsősorban a cortizol-rendszere aktiválódik. Ez egy kis gátlást eredményez, vagyis a kutya lassabban reagál. Ha egy probléma vagy áttekinthetetlen szituáció adódik, a B-típusú kutya inaktívabbá válhat. Néhány kutya eztán úgy dönthet, hogy jobb, ha nem tesz semmit. A nem reagálás azonban nem hozhat eredményt, amiből  a kutya bármilyen formában is tanulni tudna, így aztán hamar egy új problémával szembesülhetünk: a tanult tehetetlenséggel.

Ha tehát a kutyánk a B-típusba tartozik, jól tesszük, ha időnként támogatjuk döntéseiben. Próbáljuk közösen megoldani a problémákat, támogatólag hatni a különféle stresszhelyzetekben és szituációkban, és megoldási azaz valós tevékenységi  javaslatot adni a kutyának, ahelyett hogy a semmittevés mellett hagynánk dönteni, és tehetetlenül állna a helyzetben.

Néha azt hallani a B-típusú kutyákról, hogy velük kellemesebb, csendesebb az élet, és szuper tulajdonságaik vannak. Ez bizonyára így is van, de ez nem jelenti azt, hogy ennek a típusnak kevesebb figyelemre, nevelésre és oktatásra van szüksége. Épp ellenkezőleg.

Remélem, hogy az alábbi két részben az A-és B-típusú kutyák kissé részletesebb jellemzésével segíthettem abban, hogy a Gazdik kutyáikat jobban megértsék.

 Link az A-típusú kutyák jellemzőihez. Klikk.

A Te kutyád melyik típusba tartozik? 1.rész

Birthe Thompson cikke alapján  /2018-júli 16. www.wissen-hund.de/

Bizony, a kutyák nem egyformák. Minél behatóbban foglakozik az ember velük, annál nagyobb csodálkozással tapasztalja, hogy mennyire nem. Ebben a cikkben az egyszerűség kedvéért két csoportba, úgy nevezett  A- és B- típusba soroljuk őket jellemző tulajdonságaik alapján.

Lássuk, mik a jellemzői az egyes típusoknak:

A-Típusú kutyák:
A vagány, kíváncsi kutyák, akik folyton elöl akarnak lenni : A Jelzők.

Leginkább az jellemző rájuk, hogy mindenkor, minden helyzetben elöl akarnak lenni. Tulajdonképpen teljesen mindegy, miről is van szó J

-         Nagyon jól tájékozódnak. Ismeretlen területek nem jelentenek nekik problémát.

-         Kíváncsiak, szinte semmitől nem rettennek meg, azonnal mindent meg kell nézniük

-         Az újfajta táplálék nem okoz nekik problémát, nem kell alaposan megszaglászniuk, mielőtt elkezdik megenni.

-         Ha problémával vagy kihívással szembesülnek, mindig megpróbálják azt megoldani.

-         A szociális kapcsolatokban mindig kezdeményezőek

Az A-típusú kutyák általában jó Jelzők. Azonnal jelzik, ha bármi olyan történik, amiről „tudni kell”. Például J:

-         csengetnek – riadót fúj

-         egy fűcsomó mozog jobbról balra – riadót fúj

-         a tévében furcsa hang van – riadót fúj

Ezekben a helyzetekben egy A-típusú kutya azonnal jelez. És nem csupán jelez, hanem azonnal reagál is. Például:

-         másik kutya a területén vagy a területe határán. Ha kinyitjuk az ajtót, máris ugatva, fejvesztve rohan, egész a terület végéig…nincs terve igazából…de rohanni kell J

-         Ugyanez a helyzet idegen kutyákkal nyílt területen való találkozáskor: Ha idegen kutya jön – a Jelző száguld előre. Először riadót kell fújni, leereszteni ráér utána is – így hangzik a jelszava. Nincs óvatos nézelődés, ellenőrzés, kivárás – nem, nem, azonnal és közvetlenül reagálni kell!

Jelző–típusú kutyával élni gyakran nem egyszerű, különösen, ha a Gazdi nincs tisztában ennek sajátosságaival. Ezek a kutyák ugyanis stressz-helyzetekben elsősorban a „harcolj-vagy-fuss” rendszerét alkalmazzák. Szerintük a támadás a legjobb védelem. A másik megoldás a menekülés lehet. Esetükben a környezet ingereire túlnyomó részben a szimpatikus idegrendszertől érkeznek válaszok ( megnövekvő szívfrekvencia – és légzésszám, emelkedő vércukor-szint, növekvő adrenalin (stresszhormon) kiválasztás) – érzelmi töltet. Más csoportosításokban ezeket a típusú kutyákat domináns szimpatikus idegrendszerű kutyáknak is nevezik.

Egy A-Típusú kutya esetében az elszaladás nem gyávaság. Kifejezetten az önállóságát és a magabiztosságát mutatja az a mód, ahogyan problémát vagy a veszélyt az elszaladással megoldja.

A Gazdiknak tisztában kell lennie azzal, hogy a Jelző-típusú kutyáknál még az áttekinthető terhelési helyzetekben is megnő a noradrenalin termelés. Így az A-típusú kutyák mindig egy hajszállal figyelmesebbek -  és itt jön csavar: a noradrenalin megkönnyíti a tanulást! Ebben az összefüggésben ez azt jelenti számunkra, hogy amennyiben az ilyen típusú kutyák egyszer megtanulnak preventíven látszat-támadásokat intézni – és így a vélt vagy valós problémákat megoldani – úgy ez a viselkedés megdöbbentően gyorsan és mélyen rögzülni fog. A noradrenalin ugyanis szoros kémiai kapcsolatban van a dopaminnal. A dopamint szívesen hívják önjutalmazó hormonnak is, és így, ha nem figyelünk oda, hamar kialakulhat az a viselkedés, amikor A-típusú kutyánk valódi stresszszituáció hiányában is támadólag fog reagálni.

Azt hihetnénk, hogy az A-típusú kutyák mindig dominánsak, és egy falkában például mindig vezető szerepet töltenek be. Nem feltétlenül. Jól viselik a falkában a subdomináns partner-pozíciót is, és nem feltétlenül fogják a főnököt mindig támadni, azért, hogy átvehessék annak helyét. Ehelyett simán csak meg fogják oldani, hogy több saját terük és önállóságuk legyen, és a fennálló szabályok érvényességét is időről-időre lecsekkolják J.

Amikor az A-Típusú kutya pubertás korba kerül, az komoly kihívást jelenthet a Gazda számára. Ne hagyjuk meggyőzni magunkat, hogy kutyánk agresszív, gonosz vagy veszélyes! Ismerjük meg a kutyánkat, értsük meg viselkedése mozgatórugóit, és legyen tervünk arra, hogy miként lehetünk Vezetői egy ilyen kutyának. Ebben az esetben a megbízható, konzekvens viselkedés kiemelkedően fontos szerephez jut. A Gazdinak meg kell tanulnia, miként tudja a Jelző túláradó energiáit levezetni, hasznosítani, és mindig előrelátónak kell lennie.

 A B-típusú kutyákról itt olvashatsz tovább. Klikk.