Hogyan tanulnak a kutyák - 1.rész

 Ebben az 5-részes sorozatban a kutyák tanulási magatartásával foglalkozunk. Mindannyian szeretnénk, hogy kutyánk bizonyos dolgokat tudjon – így hát azt is tudnunk kellene, hogyan tanulnak kutyáink. Így tudjuk a kívánatos viselkedésformákat lehetőleg hatékonyan és a kutyára alkalmas módszerekkel megtanítani. Ez az első rész egy kis bevezetést nyújt a témába. A későbbiekben kicsit konkrétabban megyünk tovább- érdemes mind az 5 részt elolvasni.

A tanulás nem csak izgalmas, hanem nagyon komplex folyamat is, így aztán felosztottuk ezt a szakcikket 5 részre. Igyekeztünk a tanulási elméletek kutyák vonatkozásában legfontosabb elemeire koncentrálni, azért, hogy akár a laikusok is jól érthető bepillantást nyerhessenek erre a területre.

Ha megértjük, hogy kutyáink hogyan tanulnak, és tudatosan értjük azt, hogy kutyáinkat a tanulás folyamán folyamatosan érzelmek (pozitív és negatív egyaránt) kísérik, úgy képesek leszünk viselkedésformáikat sokkal jobban megérteni és akár megváltoztatni is, ha úgy akarjuk.

Tanuláselmélet - mi is ez?

A tanuláselmélet az agyban zajló, tudományosan kutatott, biológiai tanulási folyamatokat írja le. A tanuláselméletet nem csak kutyákra, hanem sok más állatfajra is, sőt még az emberekre is lehet értelmezni. A tanuláselmélet adja az alapját a kutyák modern, fajnak jól megfelelő tréningezésének.

Mindegy, milyen fajta,, melyik életkorban, és milyen tréning-szinten van a kutyánk. A tanulási törvényszerűségek mindig ugyanazok – ezért nagyon is érdemes megismerkednünk azokkal.

 Gyakran szembesülünk a következő kérdésekkel: Hogyan tudnék kutyámnak valami újat megtanítani? Hogyan tudnám megtanítani neki, hogy az egyik dolgot ne csinálja többé, a másikat pedig csinálja? Miért nem jön a kutya, amikor hívom? Hogyan tudnám egy bizonyos viselkedésről leszoktatni? A kutyám csak a tréning során tanul? Minden kutya meg tud tanulni új dolgokat, az életkortól függetlenül? …mindezekre a kérdésekre választ kapunk a tanuláselmélet megismerésével. Kezdjünk is bele.

Mi a tanulás?

Tanuláspszichológiai összefüggésben azt a tapasztalati folyamatot hívjuk tanulásnak, ami az egyed viselkedésének többé-kevésbé állandó változásához vezet.

Vagy másképpen: a tanulás nem más, mint viselkedésünk modifikációja, változása – a tapasztalataink alapján. Ezt nagyon fontos megértenünk és megjegyeznünk.

 A tanulás célja

A tanulás célja az, hogy saját egyéni állapotunkat optimálissá tegyük. Elsősorban az igények kielégítésére és a károsodások elkerülésére kell itt gondolnunk.

A tanulás azt a célt szolgálja, hogy az egyed jobban tudjon környezetéhez alkalmazkodni.

Gondoljunk például egy kutyára, aki a vadonban vagy az utcán él. Ahhoz, hogy túléljen, viselkedésével folyamatosan alkalmazkodnia kell, és ez csak akkor sikerülhet neki, ha a tanulás során a magatartását megfelelően változtatja. A tanulás elengedhetetlen a túléléshez!

Ez természetesen nem csak a kutyára érvényes, hanem egyéb állatokra is – és igen, még ránk, emberekre is.

 

Milyen tanulási formák / tanulási folyamatok léteznek?

A tanulási formák sokaságát ismerjük. Ezeknek különböző jellegzetességeik lehetnek az időbeli lefutást, a tanultak stabilitását, a kontextust és a résztvevő idegi struktúrák tekintetében.

Álljon itt egy lista a tanulási formákról:

·          

• ·         habitáció (hozzászokás)
• ·         szenzibilizírung (érzékenyítés)
• ·         klasszikus kondícionálás
• ·         operáns / instrumentális kondícionálás (próbálkozás és tévedés)
• ·         belátásos tanulás
• ·         bevésődés (habár szorosan vett etológiai értelemben a kutyánál nem beszélünk bevésődésről)
• ·         utánzásos tanulás
• ·         szociális tanulás
• ·         elkerüléses tanulás
• ·         félelemkondícionálás
• ·         megkülönböztetéses tanulás
• ·         térbeli tanulás
• ·         időbeli tanulás

A cikk kereteit feszegetné, ha az összes tanulási formára kitérnénk. Így azokra korlátozódunk, amiket a kutyákkal való mindennapi együttélésünk, valamint a tréningezés kapcsán ismernünk és értenünk szükséges.

 

Milyen előfeltételei vannak a tanulásnak?

A megfelelő tanulási légkör különösen fontos. Vannak bizonyos alapfeltételek, amiknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a tanulási folyamat megvalósulhasson.

A jóérzés-faktor

·         A hangulat legyen fesztelen és boldog. A negatív érzelmek mint a félelem, stressz, ijedtség, fájdalom és nyomás, valamint a túl magas izgatottsági fok (az embernél és a kutyánál egyaránt) kerülendőek, mert ilyen feltételek mellett a tanulási folyamat alig vagy egyáltalán nem tud létrejönni. A kutyának fesztelennek kellene lennie, és mindenek előtt biztonságban kell magát éreznie.

·         A kutya érezze magát jól abban a környezetben, ahol a tanulás megvalósul. Környezeti hatások, akusztikai vagy optikai ingerek (hangok, emberek, kutyák, más állatok) nem szabad, hogy olyan mértékben zavarják a kutyát, hogy az a komfortérzetét veszélyezteti. Amikor a kutyával tréningezünk, fontos, hogy a kutya ránk, illetve az aktuális gyakorlatra tudjon koncentrálni.

·         A fizikai jóllét szintén fontos szerepet játszik. Gondoljunk csak magunkra. Ha betegek vagyunk, vagy fájdalmaink vannak, nem tudunk eredményesen. Képzeljük el, hogy egy hátfájós kutyának akarjuk a fekvést megtanítani, vagy hogy ugorjon fel egy fatönkre, majd onnan le. Érthető módon kutyánk nem fogja akarni kivitelezni ezeket a mozgásformákat, hiszen fájdalmat okoznak neki. Ezt feltétlen el kell fogadnunk. 

A motiváció

A motiváció nem más, mint a viselkdést kiváltó inditóokok összessége. Ezek az indítóokok a belső faktorok (igények) és a külső faktorok (környezet) kölcsönhatása alapján jönnek létre.

A kutyák számára különböző indítóokok létezhetnek. Az egyik kutya éhes és ezért motivált abban, hogy táplálékhoz jusson, a másik kutya találkozott egy kutyapajtival, és játszani szeretne, a harmadik meglátott egy őzet, és vadászni támad kedve, a következőnek fájdalmai vannak, és így az érintésre agresszíven reagál, másvalaki fáradt és nyugalmat szeretne, és így tovább …

Motiváció nélkül nincs jó tréning!

Ha nem tudjuk kutyánkat motiválni – vagyis nem tudjuk őt lelkesítésselés pozitív elvárásokkal meggyőzni egy új viselkedésformáról – úgy nem marad más alternatívánk, mint hogy nyomással, megfélemlítéssel, erőszakkal dolgozzunk.

Ez nem csak, hogy nem profi megoldás, hanem tudatlan és nem is szép dolog. Az erőszak ott kezdődik, ahol a tudás abbamarad. Ezen felül az ilyen módszerek nem nyújtják a kutyának a jó érzés faktorát, ami tanulási blokádok kialakulásához vezethet.

Akarnunk kell megérteni, hogy hogyan tudjuk a kutyát pozitív módszerekkel motiválni és együttműködni vele – legyen szó a mindennapokról vagy a tréningről. Ehhez jól kell ismerni a kutyánkat, tudni megbecsülni a viselkedését, mivel az, hogy mit részesít előnyben , azaz mivel motiválható, szituációnként változó lehet. Vagyis kutyatulajdonosként jó megfigyelőképességgel és egy adag kreativitással kell rendelkeznünk ahhoz, hogy kutyánkat jól tudjuk motiválni.

 

Intelligencia

Intelligencia alatt az új szituációkra adott célszerű reakció képességét értjük. A kutyák kétségkívül intelligensek, és minden kutya intelligens. A kutyák képesek komplex kapcsolatok kialakítására fajtársaikkal, de a más fajú élőlényekkel is, ami szociális intelligenciáról tanúskodik.

Minden kutya intelligens a maga módján – és ráadásul ez az intelligencia fejleszthető.

 

Hogyan tanul egy kutya?

Minden kutya a maga sajátos módján tanul a legjobban és a legszívesebben. A kiképzés során ezt feltétlenül figyelembe kell vennünk.

Általában egy kutya akkor tanul a legjobban, ha a következők teljesülnek:

• ·         feszültségmentes szociális környezet (jó-érzés faktor)
• ·         játékosság
• ·         adott környezetre vonatkozóan
• ·         leginkább képekben
• ·         asszociációk által
• ·         általánosítás által
• ·         segítségeken keresztül
• ·         kis lépésekben
• ·         sok ismétlés által (8-10.000)
• ·         jutalom és büntetés által
• ·         egy életen át

 

Jöjjön egy pár példa:

Feszültségmentes szociális környezet

Ha csoportosan tréningezünk, figyelnünk kell arra, hogy a csoport mérete és összetétele alkalmas legyen, és minden kutyának meglegyen az egyénileg szükséges távolsága a szomszéd kutyától. Minden egyednek van egy egyedi távolságtartása (embernek és kutyának egyaránt), ami ahhoz szükséges, hogy jól és feszültségmentesen érezze magát. Az ember-kutya párosok távolsága ezeknek az egyedi igényeknek megfelelően kell kialakításra kerüljön.

Játékos tanulás

Ma már tudjuk, (tudományosan bizonyított), hogy a kutyák legjobban játékos módon tanulnak.

Az új ingereket, például egy új tárgyat, ami nem vált ki félelmet, szívesen megvizsgálnak alaposan. Ez gyakran játékosan történik, amikor is a kutya az új tárgyat az orrával vagy a mancsával megérinti, vagy alaposan megszaglássza. Az idegen kutyát is kíváncsian megvizsgálják, ami aztán ha lehetséges, játékos viselkedésbe csap át.

A fiatal kutya a viselkedésminták sorát tanulja meg túlnyomórészt a játék során. A szociális játékokban tanulják meg az egymással való bánás szabályait. A fiatal kutyák megtanulják az interakciók közben, hogy melyik viselkedésmódok segítik a további játékot, és melyek azok, amelyek után a játék befejezésre kerül. Ha egy kölyök túl erősen harap, a másik kölyök fel fog sírni, és a játéknak rögtön vége. Ugyanez a helyzet, ha velünk játszik a kölyök. A kölyök, aki túl erősen használta a fogait, a jelenlegi tapasztalatai alapján meg fogja változtatni a viselkedését, azaz nem fog olyan erősen harapni, hiszen tovább szeretne játszani.

Kontextushoz kötődő tanulás képekben, és asszociációs tanulás

A kutyák túlnyomórészt a kontextushoz kötődően és képekben tanulnak. Ha két környezeti inger egy időben történik, a kutyák ezt a két dolgot összekötik egymással. (Erről részletesebben írunk a cikk 2. részében)

Két példa:

·         A kutya az állatos boltban történő látogatások alkalmával minden alkalommal kap a kasszánál finom falatokat. A kutya így összeköti (öntudatlanul) a helyet, vagyis a kontextust és egy pozitív érzést, a finom falatokat. Kutyánk várhatóan a jövőben meg fog állni az állatos boltnál, mert megjegyezte, hogy ott a kasszánál finom falatok várják.

·         Egy kutyán, aki korábban egy legelőn a teheneket figyelve véletlenül kapott egy ütést a villanypásztortól, várhatóan nem lesz pozitív beállítottsága a tehenekkel szemben. Miért nem? Abban a pillanatban, amikor a kutya a fájdalmat érezte, teljes figyelme a „tehenek” képre irányult, és így a kutya össze fogja kötni a fájdalmat a tehenekkel. A kutya számára a kerítés nem lesz fontos, a teheneket fogja összekötni a fájdalomérzéssel. A kutya természetétől, eddigi tanulási tapasztalaitól, és természetesen a fajtájára jellemző adottságaitól függően a jövőben a következőképpen reagálhat a tehenekre: kerülheti őket, elszaladhat félelmében, vagy önvédelemből akár támadhatja is őket, stb.

A kutya szempontjából a tehenek voltak felelősek a fájdalomért, amit érzett. Ugyanez történhetett volna, ha a kutya figyelme a fájdalom pillanatában egy kocogóra, egy gyereke, egy másik kutyára, vagy akár a saját gazdájára irányult volna. Mindezek olyan asszociációk, amiket sokszor észre sem veszünk, és természetesen nem kívánatosak.

Amikor a kutyánk pórázát rángatjuk, vagy hasonló módszerekkel dolgozunk a kutyával, azonos módon nem várt asszociációk jöhetnek létre.

Általánosítás

A kutyák a tapasztalatokat gyorsan általánosítják. Például, ha egy kutyának egy kis gyermek a farkába kapaszkodva fájdalmat okoz, a kutya megjegyzi a „kis gyermek”képét, és ezt összeköti a negatív érzelemmel, a fájdalommal. Így elképzelhető, hogy ez a kutya a jövőben minden kis gyermekkel óvatosan fog viselkedni (általánosítás), és kerülni fogja őket. A negatív élmények (fájdalom, félelem) sajnos különösen gyorsan generalizálódnak (a túlélést szolgáló funkció)

Sok kis lépés vezet a tartós sikerhez

Kutyánk akkor tanul meg egy új viselkedésmódot, ha ezt lépésenkét (igen kis lépésekben), sok türelemmel és nyugalommal tanítjuk neki. Minél kisebb részletekre bontva tanítunk kutyánknak egy új viselkedést, minél egyértelműbb a kommunikációt végzünk (hang- és képi jelzések), annál egyszerűbb lesz kutyánknak az új viselkedés elsajátítása.

Sok ismétlés szükséges

Célravezetőbb és ésszerőbb egy nagy több alkalommal rövid időket (2-5 perc) tréningezni kutyánkkal, mint egyszer egy nap hosszabb időt. Az új viselkedésmódot azáltal tanulja meg a kutya, hogy azt sokszor ismétli, és nem egy alkalommal, hanem sok napon keresztül, és mindig rövid tanulási egységekben. A tanulási egységek közötti legalább 10 perces szünetek (vízivás, pihenés, játék) alapvető fontosságúak. Saját tanulási tapasztalatunkból is tudhatjuk, hogy mennyire fontos a szünet a szervezet számára.

A helyes motiváció és a megfelelő szükséglet-szint

A pozitív megerősítéssel motiváljuk a kutyát arra, hogy új viselkedésmódokat tanuljon meg. Mindannyian ismerjük az érzést, amikor egy dicséret hallatán motiválttá válunk az adott viselkedésformát újra produkálni, vagy arra ösztönöz bennünket, hogy a viselkedésünket még tovább javítsuk. A büntetés negatív érzemeket hív elő. Ez a kutyánál is pontosan így van.

A megfelelő szükséglet-szint

Mi a helyzet akkor, ha a teljesítményünkért, mindegy mit és milyen jól teljesítünk, mindig azonos dícséretet kapunk? Örülünk ugyan neki, de valóban motivál ez bennünket arra, hogy további teljesítményeket hozzunk létre, vagy a meglévőket fokozzuk? Igazából valószínűleg nem, mivel a dicséret is így biztos számunkra. Fontos tehát, hogy mindig az adott egyedre szabottan, a nyújtott teljesítménynek megfelelően, a dicséret megfelelő mértékét megtalálva jutalmazzunk.

Egy kutyát, aki jól van lakva, nem igazán tudunk jutalomfalattal motiválni arra, hogy új viselkedésformát tanuljon. A kutyának jelen esetben nem szükséglete az evés (rendben, most nem beszélünk a labradorokról vagy a beaglekről, akik örökké ennének – ennek is megvan a maga oka, de ez megint egy másik téma. Másrészt a túlságosan éhes kutya nem biztos, hogy a tréningre és a feladatra tud koncentrálni, mivel túl éhes, és a figyelme fókuszában a jutalomfalat és nem pedig a megtanulandó viselkedésmód áll.

Ha a motiváció túl sok, nem következik be a tanulás – ha a motiváció túl kevés , szintén ne következik be a tanulás – vagyis nagyon fontos, hogy megtaláljuk a megfelelő szükséglet-és motivációs szintet.

 

Mikor tanul egy kutya?

A kutyák mindig tanulnak. Vagyis nem csak akkor, amikor mi arra koncentrálunk, hogy kutyánknak megtanítsunk valamit, hanem a nap 24 órájában, éjjel-nappal – bizony még alvás közben is. Alvás közben dolgozzák fel az eseményeket, amiket napközben átéltek. Egyébként, ajánlatos este, az elalvás előtt egy rövid tréning-egységet beiktatni.

A kutyák alapvetően egy életen át képesek a tanulásra. Ma már tudjuk, hogy a kutyánkat nem csak fizikailag, hanem szellemileg is fárasztani kell, egészen idős koráig.

Tanulás a kölyökkorban.

„Amit Jancsi nem tanul meg, János nem tanulja meg többé”. Ez a szólásmondás csak részben igaz, mert épp most szögeztük le, hogy a kutyák egész idős korukig képesek a tanulásra.

De van a kutyák életében egy rövid időtartam, amit szaknyelven szocializációs fázisnak nevezünk. Ez a fázis a kölyökkutya életének 3-4. hetétől a 12-16. hetéig tart. Különösen fontos, hogy amit a kölyök ebben az életkorban megtanul és megismer, azt egy életen át megjegyzi.

Képzeljünk el egy üres hátizsákot, amit a kölyök feltölt a szocializációs fázis élményeivel (pozitív és  negatív élmények egyaránt). Ez a hátizsák a későbbiekben kiindulópontként és támaszként szolgál a kutyának, innen keresi a megoldásokat. Ezért fontos, hogy az ilyen korú kölykök „hátizsákját” lehetőleg jól felszereljük.

Rövid példa:

Éppen sétálunk kutyánkkal, amikor szembetalálkozunk egy fiatal férfival, aki egy szörfdeszkát visz a feje tetején. Kutyánk földbe gyökeredzik és tág szemekkel, merev végtagokkal bámulja a furcsa jelenséget. Egy lépést sem akar tenni. Kutyánk életében most először látta ezt a képet. Eddigi életében megismerkedett már az egyenesen járó fiatal férfiak képével, és ettől nem is tart, de egy fején szörfdeszkát hordó férfi tökéletesen új kép számára, és nem tud a hátizsákjából segítséget előhúzni – így fáradságot okoz neki a helyzet feldolgozása.

Ezért olyan fontos, hogy a kölyökkutyákat lehetőleg sok környezeti ingerrel és lehetőleg kizárólag pozitív élményeken át készítsük fel jövőbeli életükre. Mindeközben természetesen figyelni kell a kölyök összes érzékét, az ingereket megfelelően kell adagolni, és ügyelni arra, hogy soha ne kérjünk túl sokat. Ez nem is könnyű feladat, ha figyelembe vesszük hogy a szocializációs fázis nem túl hosszú, és mennyi élmény vár még ránk.

Mivel az etológiai értelemben vett „bevésődés” a kutyánál nem ismert, így elméletileg minden korai életkorban rögződött viselkedés megváltoztatható – nos, többé vagy kevésbé…

Ebben a cikkben tehát összefoglaltuk, mit értünk Tanulás alatt, milyen tanulási formák állnak a kutyák nevelésekor a rendelkezésünkre, milyen feltételei vannak a sikeres tanulásnak, és tudjuk, hogyan tanulnak a kutyák a legeredményesebben.

A következő részben konkrétabban foglalkozunk a tanulási folyamatokkal, amikkel nap mint nap dolgunk van: a nem-asszociatív tanulással, az asszociatív tanulással és a kioltással.Mivel a kutyák mindig tanulnak, nem pedig csak akkor, amikor mi éppen meg akarunk nekik tanítani valamit, fontos, hogy ezeket a folyamatokat is értsük.

(A cikk a www.hundeherz.ch oldalon található, Simone Sondereggertől származó cikk fordítása.K.M.)