A GAZDI, MINT HÁTTÉR

 Bevezetésnek egy híres amerikai kutyakiképző (nem, nem Cesar M., nála sokkal jobb) nagyon jól megfogalmazott sorait idézném:

„Dog training is not about dominance. It’s about TRUST, TECHNIQUE AND CONDITIONING.

Before you decide to train your dog, you have to get that dog to TRUST YOU. My rescue dog, Lulu – she did not come up to me for nearly a year – when my Jack Russel died, Lulu crawled in my lap. From that moment Lulu was a lot easier to train.

It just takes a little bit of TIME and a lot of AUTENTHICITY. If you combine all these things together, you’ll not only have a well-trained dog, but you’ll have a best friend who TRUST AND LOVES YOU and will be there for you for the rest of his life.”

“A tréning nem a dominanciáról szól. A BIZALOMRÓL, MÓDSZERRŐL ÉS KONDICIONÁLÁSRÓL szól.

Mielőtt úgy döntesz, hogy tréningezel a kutyáddal, meg kell szerezned kutyád BIZALMÁT. Az én mentett kutyám, Lulu majd egy éven át nem jött igazán közel hozzám – amikor  a jack russelem meghalt, Lulu az ölembe kuporodott. Attól a pillanattól kezdve sokkal könnyebb volt tréningezni vele.

Csak egy kis IDŐRE van szükség, és egy nagy adag HITELESSÉGRE. Ha ezeket a dolgokat kombináljuk, nem csak egy jól képzett kutyát kapunk, hanem egy legjobb barátot, aki BÍZIK BENNED ÉS SZERET TÉGED, és ott lesz neked élete végéig.

 

Mai témánk a bizalom és a támogatás  avagy – A KÖLYÖKKUTYA HÁTTERE TE VAGY!

A kölyköknek kifejezetten nagy szükségük van a bizalmunkra. Nem arra, hogy megoldjuk helyettük a helyzeteket, hanem arra, hogy a helyzetekben támogatólag OTT LEGYÜNK VELÜK, és türelmesen várjunk, míg a megoldást előhozzák, illetve olyan helyzeteket, környezetet teremtsünk, amik segítik a megoldás létrejöttét. A megoldás után pedig egyértelműen, tisztán és világosan erősítsük meg őket abban, hogy ez egyszerűen SZUPER VOLT!!!

Egy fásult hangon odalökött “jól van, ügyes voltál” nem jelent kutyánk számára SEMMIT. Nem hordozza azt az érzelmi töltést, támogatást és ERŐT, amire egy kölyöknek egyszerűen szüksége van. Ezért fontos, hogy a jutalomfalat MELLETT folyamatosan használjunk dícsérő szavakat is.

Más a dícsérő szó a már megtanult, rögzült viselkedések visszaigazolására (okkooooos) , megint másik dícsérő szó és hangsúly kell az újonnan rögzíteni kívánt helyes viselkedések megerősítésére (szuper vagy, ezazzzz!!) , és kellenek támogató, biztató szavak, mellyel a jó irányba induló viselkedést tudjuk fenntartani, előrevinni (ügyes vaaaaaagy, nagyszerű). Mindenképpen más a dícsérő szavak érzelmi töltete, intenzitása, még akkor is, ha esetleg ugyanazt vagy változó szavakat használsz. Kutyusod tökéletesen fogja érezni az érzelmi töltést, még akkor is, ha a szóhasználatban esetleg nem vagy konzekvens.

Nem az számít elsősorban, hogy melyik szavakat választod, hanem hogy legyen mindhárom helyzetre valamilyen, helyes erősségű és rendszeresen használt verbális megerősítés a tarsolyodban (a jutifali mellett természetesen). Nem célszerű egy már beépült régi viselkedés megerősítésére ugyanazt az inteniztású jutalmazó szót használni, mint egy nehéz, új feladaton belüli biztatásra, vagy egy hirtelen jól megoldott nehéz feladat visszaigazolására (ún. jackpot).

 

Zárójelben jegyzem meg, hogy a modern képzésben a profik a helytelen viselkedést ún. jelzőszóval jelzik a kutyának. Ez sosem negatív érzelmű vagy töltetű szó, hanem egy kifejezetten semleges rövid szignál, egy szösszenés, egy ciccenés, ami csak és kizárólag azt jelzi a kutyának, hogy ez nem a jó irány, erre ne próbálkozzon tovább. Soha semmilyen büntetés vagy negatívum nem társul hozzá, egyszerűen csak nem társul hozzá semmilyen megerősítés sem, így hamar összepárosítja a kutya az eredménytelenséggel és a más irányba forduló kereső-próbálkozó magatartással. Mi ilyet nem használunk (mert használatához profinak kell lenni).Egyszerűen a nem jó irányú próbálkozásokat és viselkedéseket figyelmen kívül, reakciómentesen  hagyjuk, a jó irányúakat pedig megerősítjük és visszaigazoljuk, jutalmazzuk.

A büntetés és a negatív visszacsatolás hosszútávon nem célravezető, nem építő jellegű módszer. Felnőtt kutyánál sem, kölyöknél plane. Minden ilyen a kettőtök kapcsolatát, Kölyökkutyád beléd vetett bizalmát ronthatja. A bizalom pedig a Gazdi elsődleges tulajdonsága kell hogy legyen. Amíg egy kutya nem bízik benned, nem vagy a Gazdája. Minél jobban bízik benned, annál könnyebb lesz a vele való kommunikáció, eredményesebb a közös munka.

Soha ne feledd: a kölyköknek (és a felnőtt kutyáknak is) szükségük van arra, hogy érzelmeinket érezhessék, hogy hallják a hangunkból, hogy velük vagyunk, támogatjuk őket, vagy naaaaagyon büszkék vagyunk rájuk és a teljesítményükre. Ezáltal fejlődik magabiztosságuk, önbizalmuk, lesznek bátor és rettenthetetlen felnőtt kutyák, akik hisznek magukban és képesek önállóan magabiztosan cselekedni. 

Szép dolog a jutifali és nagyon fontos is, de legalább ennyire fontos a megfelelő verbális jelenlét, támogatás és visszaigazolás.

 

És akkor most az érem másik oldala: milyen kifejezéseket NE használjunk inkább?

Ne használjunk olyan kifejezéseket, mondatokat, melyek több stresszt, feszültséget, elvárást teremtenek (még akkor se, ha esetleg igaznak gondoljuk). Ezek nem segítik elő a megoldást, az előremozdulást, a teremtést, hanem megakadást hoznak létre. Az elvárás és a kritika nem visz előre (igazából az embernél sem, csak mi másképp vagyunk szocializálva, így hajlamosak vagyunk stressz és elvárás alatt is teljesíteni. Az állatok akkor adják a legjobbjukat, ha stresszmentes, játékos, támogató környezetben vannak. Igen, sajnos a mi iskoláink és munkahelyeink általában nem ilyenek J De ettől még a kutyáinké lehet ilyen J )

Kicsit elgondolkoztam, és összeszedtem néhány kifejezést, ami gyakran hangzik el kutyasuliban, pedig le kellene cserélnünk őket pozitívabbra. És igen, néha még én is mondok ilyet – ilyenek vagyunk (türelmetlenek, elvárással telik, főleg ha kínosnak érezzük, hogy lámlám a másik három kölyök milyen ügyesen megcsinálta, mi meg itt bénázunk…). Fontos tudatosítani, hogy semmi ok nincs ilyen érzésekre. Mind tanulni, fejlődni, gyakorolni jövünk a foglalkozásokra, és senki sem van/ volt / lesz tökéletes. És igen, szoktunk nevetni bizonyos helyzetekben. SOHA nem rajtad vagy a kutyádon nevetünk. A HELYZETEN nevetünk, ami holnap velem, holnapután pedig megint mással fog előfordulni. Mindannyian kerülünk humoros helyzetekbe, miért ne nevetnénk ezeken? A vidámság, az oldott hangulat a tanulás alapvető feltétele. Szóval, csak vidáman.

Tehát, a gyűjtemény a példamondatokkal, amiket inkább kerüljünk.

• ·         Nem kell félni.
• ·         Gyere már, ne legyél ilyen.
• ·         Ne csináld már kiskutyám, tökciki.
• ·         Nem kell ilyen gyávának lenni.
• ·         Dehát nem értem, ezt otthon mindig meg szoktad csinálni.
• ·         Most mi van?!
• ·         Gyerünk már, ez nem is nehéz!
• ·         Most miért csinálod ezt velem?
• ·         Ne legyél már ilyen kis nyuszi…

 

Ismerős mondatok ugye? J Lehet, hogy a jövőben is be fog csúszni egy-egy hasonló. Nem tragédia. A lényeg az, hogy tudatosítsuk, hogy a kommunikációnk (verbális és nonverbális egyaránt) kulcsfontosságú a tanításban, és belássuk, hogy mik azok a szavak, hanglejtések, hangfekvések, amik pozitívan hatnak a folyamatra, és mik azok, amik pedig nem.

Belejövünk majd mi is, mint kiskutya az ugatásba J .