HOGYAN TANULNAK A KUTYÁK - 2. RÉSZ

 A LEGFONTOSABB TANULÁSI FOLYAMATOK

Az első részben megtudhattuk, hogy mit értünk tanulás alatt, milyen tanulási formák állnak rendelkezésünkre a kutyakiképzésben, mely feltételek szükségesek a tanuláshoz és hogy milyen módon tanulnak a kutyák a legeredményesebben.

Ebben a részben azokkal a tanulási folyamatokkal foglalkozunk, amelyek a mindennapi együttélésünk során folyamatosan kísérnek minket.

• ·         a nem-asszociatív tanulás
• ·         az asszociatív tanulás
• ·         a kioltás

Mivel a kutyák folyton tanulnak, és nem csak akkor, amikor mi éppen tudatosan meg akarunk nekik tanítani valamit, fontos, hogy megértsük ezeket a tanulási folyamatokat. Így sokkal jobban megérthetjük kutyánk viselkedését is.  

A nem-asszociatív tanulás

A tanulás legegyszerűbb formái közé tartozik az a képesség, hogy egy ismétlődő környezeti ingerre adaptív (alkalmazkodó) módon és öntudatlanul a viselkedés megváltoztatásával reagálunk: vagy a reakció erősségének csökkentésével (megszokás, habituáció), vagy a reakció erősségének növelésével (érzékenyebbé válás). Mindkét folyamat öntudatlanul történik.

Habituáció (megszokás)

A megszokás a tudatosság nélkül fellépő folyamat, és azt jelenti, hogy egy élőlény egy környezeti ingerhez hozzászokik.

A habituáció a szervezet ésszerű reakciója, amikor az alkalmazkodással eléri azt, hogy ne használjon fel szükségtelenül sok energiát és időt a nem fontos környezeti ingerekre való állandó reagálás során.

Röviden: az inger veszít  jelentőségéből.

Példák a megszokásra:

·     A kutya megszokja az utcai zajokat. Vagyis egy nap már nem, vagy csak alig fog reagálni a mellette elhaladó autókra, motorokra, biciklikre, mivel ezeknek nincs számára jelentőségük.

·  Egy jó tenyésztő például kinyitja zivatar esetén az ablakot, miközben a kölykök a nappaliban tartózkodnak és jókedvűen játszanak. Így a villámlás és a dörgés jelentéktelen ingerként fog a kölyök agyában elraktározódni.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy ha az anyakutya például fél a vihartól és átragasztja ezt a félelmet a kölykeire, abban az esetben érzékenyítés lép fel. (A kutyák jól tanulnak más kutyák és azok viselkedésének tanulmányozásával, az érzelmek átragadnak az egyik egyedről a másikra – egy fajon belül, de akár fajok között is)

Érzékenyedés (szenzibilizáció)

Az érzékenyedés a megszokás ellentéte, mely alatt a bizonyos ingerre fellépő reakció erősödését értjük, azaz a kutya egy bizonyos ingerre egyre érzékenyebben és intenzívebben reagál.

Különösen a „félelem” érzelemmel összefüggésben tud az érzékenyedés sajnos igen gyakran és gyorsan fellépni. Ehhez jön még az is, hogy az érzékenyedés során hamar létrejöhet generalizálódás.

Röviden: az inger jelentősége megnő

Példák az érzékenyedésre

·   Adott egy viharfélős kutya, akinek a félőssége növekszik, már az időjárás változás kezdetén, a viharfelhők megérkezésekor emelkedett ingerállapotba kerülhet, és félelmi reakciókat mutathat. Ez akár odáig is fajulhat, hogy a kutya nem hajlandó védett otthonát elhagyni, még akkor sem, ha a vihar még nem kezdődött el.

·        A félelem generalizációja során egy kezdetben csak a lövésektől félő kutya később már a tüzijátéktől és a vihartól is félhet, és akár odáig is fajulhat a dolog, hogy egy becsapott kocsiajtó hangjától is pánikba esik.

Asszociatív tanulás  (összekapcsolás)

Az asszociatív (összekapcsoláson alapuló) tanulást két csoportba osztjuk.

·         a klasszikus kondicionálás (pavlovi kondicionálás)

·         az operáns/instrumentális kondicionálás (Thorndike/Skinner féle kondicionálás) – úgy is nevezzük, hogy próba/szerencse, vagy sikeren át történő tanulás.

Az asszociatív tanulás megértése képezi a modern és tudományosan megalapozott kutyakiképzés alapját. Ezért mindkét tanulási mechanizmust alaposabban körbejárjuk.

 

A klasszikus kondicionálás

Klasszikus kondicionálás alatt azt a tanulási folyamatot értjük, amelyik egy környezeti inger és a  szervezet rákövetkező tudattalan/veleszületett reakciójának (emocionális reakció/reflex) összekapcsolásával keletkezik.

másképpen szólva:

A klasszikus kondicionálás során a kutya öntudatlanul összeköt egy a számára eddig semleges / jelentéktelen ingert egy olyan ingerrel, ami automatikus reakciót(reflexet) vált ki nála

Vagyis a kutya sem gondolkodni rajta, sem ellene tenni nem tud annak, amit éppen tanul – ez egyszerűen csak megtörténik.

Az időbeli összetevő ebben az esetben alapvető

Ha azt akarjuk, hogy két inger egymással összekötődjön, úgy ezeknek 0,5-1 másodpercen belül kell követniük egymást. Egyéb esetben csak gyenge, vagy egyáltalán semmilyen kapcsolódás nem jön létre.

Általában a klasszikus kondicionálást a pavlovi példával mutatjuk be:

Azt szeretnénk, hogy a kutya szájában a nyál összecsorduljon, amikor elhangzik egy csengőszó.

Tudjuk, hogy ha a kutya orra elé táplálékot tartunk, akkor ez automatikusan megtörténik. (feltétlen reflex). Össze fogja a kutya kötni az eddig számára semleges, jelentéktelen megelőző ingert (csengő) a rákövetkező táplálékkal?

Igen, amennyiben az időbeli komponens stimmel. Ha a két inger között 0,5-1 másodperc telik el, és mi az eljárást többször megismételjük, a kutya öntudatlanul létrehozza az összekötést.

A csengőt a táplálék előrejelzésének tekinti, és így a szájában a nyál már a csengő meghallásakor összefut.

KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS

 

1,    ⇩                                                                ELEDEL      ⇨         NYÁLELVÁLASZTÁS

                                                                       (feltétlen inger)           (feltétlen reakció)

 

2,    ⇩     CSENGŐHANG         ⇨                   ELEDEL      ⇨              NYÁLELVÁLASZTÁS

(semleges inger)                                 (feltétlen inger)           (feltétlen reakció)

 

3,    ⇩     CSENGŐHANG                                      ⇨                            NYÁLELVÁLASZTÁS

(kondicionált inger)                                                               (kondicionált reakció)

Az ábra magyarázata

1. A táplálék a kutyánál automatikusan nyálelválasztást vált ki. Itt egy akaratlagosan nem irányítható, veleszületett reakcióról van szó – röviden reflexről.
2. A csengőnek először nincs jelentősége a kutya számára (semleges inger), de később mindig a táplálékkal összefüggésben mutatjuk be, azaz a kutya hallja a csengőt és 0,5-1 másodperccel később megkapja a táplálékot
3. Az eddig semleges inger átváltozik egy kondicionált ingerré: a csengő most már kiváltja a kutyánál a nyálzás reflexét, amit ő akaratlagosan nem tud irányítani.

A tanulás során mindig vannak érzelmek

Fontos, hogy megértsük: minden reakció (pozitívak és negatívak egyaránt) kondicionálhatók klasszikus módon. Mert a klasszikus kondicionálás esetén a szervezetnek semmilyen hatása nincs az ingerre vagy a reakciójára. Ezért a klasszikus kondicionálás nem csak a kutyakiképzésben, hanem a viselkedésterápiában is fontos szerepet játszik. Így tudunk a klasszikus kondicionálással érzelmeket befolyásolni, (ilyenkor beszélünk klasszikus ellen kondicionálásról).

A tanulás mindig jelen van

Ne feledjük el, hogy a kutyák mindig tanulnak, egész nap létrehozhatnak ilyen kapcsolatokat. Olyanokat, amilyeneknek örülünk, és olyanokat is, amik nekünk egyáltalán nem tetszenek. A félelmi-problémák  például különösen gyakran és gyorsan jönnek létre klasszikus kondicionáláson keresztül.

Példák klasszikus kondicionálásra

·      Emlékezzünk vissza az első részben olvasottakra: Ott is kapcsolatok jöttek létre az elektromos kerítéssel kapcsolatban (negatív érzelmek) – es a klasszikus kondicionálás

·  Ki ne ismerné: Felöltözünk, kezünkbe vesszük a pórázt, és a kutya már boldogan várja a sétát. Összekötötte : a póráz sétálást jelent.

·   Egy másodlagos megerősítés (dícsérőszó/ klikker) szintén lehet klasszikus kondicionálás. A klikk a kutyánál ugyanazt a hatást váltja ki (nyálazás, örömteli várakozás a jutalomfalatra), mintha az ember közvetlen a jutalomfalatot adná. Így válhat a klikker ideális eszközzé, amivel  a kutya viselkedését  akár nagyobb távolságból is, igen pontosan, megjelölhetjük – és utána természetesen jutalomfalattal megjutalmazzuk. Most már tudjuk, milyen fontos az időzítés: 0,5-1 másodperc alatt meg kell erősítenünk a kívánt viselkedést – egy klikk itt nagy segítség lehet!

 

Az operáns kondicionálás

 Az operáns kondicionálást gyakran instrumentális kondicionálásnak is hívják, vagy próba-szerencse tanulásnak. A tanulási mechanizmus ugyanaz. Az egyszerűség kedvéért ebben a cikkben most operáns kondicionálásnak fogjuk nevezni.

 A klasszikus kondicionálással ellentétben az operáns kondicionálás esetében minden a kutya tudatos cselekvése körül forog.

 Egészen pontosan arról van szó, hogy miként tudjuk a kutyánkat arra motiválni, hogy egy meghatározott viselkedést tudatosan mutasson – vagy éppen tudatosan ne mutasson.

(a különböző motivációs lehetőségekről a 3. részben fogunk részletesen szólni)

Röviden:

Az operáns kondicionálás folyamán a kutya tudatosan tanul új viselkedésmódot az általa produkált viselkedés következménynek megfelelően. Vagyis a következmények, amik 0,5-1 másodpercen belül következnek a mutatott viselkedés után, központi jelentőségűek.

 Röviden: A kutya a saját viselkedésének következményéből tanul.

Az operáns kondicionálás folyamatát a következő grafika segítségével jegyezhetjük meg.

 

ELŐZETES ESEMÉNY                VISELKEDÉS                     KÖVETKEZMÉNY

         ⇨     ⇨minden, ami a viselkedést                  ülés, ugrálás, kunyerálás,       pozitív megerősítés vagy

megelőzte                                           ugatás, felugrálás                    negatív megerősítés

 Gyakran a pozitív megerősítést hozzuk példának:

Egy magatartás előfordulása sűrűsödik, ha az azt követő 0,5-1 másodpercben egy kellemes következmény kötődik hozzá. A megelőző esemény (ok, előzmény), pl. egy hangjel az operáns kondicionálás során kevésbé fontos, mint a következmény, ami a magatartást követi. Figyelem, itt is alapvető fontosságú az időzítés!

Példák operáns kondicionálásra

·    A kutyának éppen az „Ül”-t szeretnénk megtanítani. A kutya magától leül, és mi adunk neki 0,5-1 másodpercen belül erre a spontán felajánlott viselkedésre egy jutalmat (pl. egy falatkát), amivel mit az felajánlott magatartást (ülés) pozitívan megerősítjük (következmény falat). A pozitív megerősítés által a magatartást a jövőben gyakrabban fogja mutatni.

·     Azt szeretnénk, hogy a kutyánk a séta közben gyakrabban nézzen ránk. Így arra koncentrálunk, hogy kutyánk minden ránk nézését 0,5-1 másodpercen belül megjutalmazzuk, és ily módon a felajánlott viselkedést (szemkontaktus keresése) pozitívan megerősítjük.

·     Visszahívás: A kutyával a visszaérkezését követően 0,5-1 másodpercen belül kedvenc játékával játszunk. A jutalom (következmény), ami a viselkedését (hozzánk jött) követi, arra motiválja a kutyát, hogy a következő visszahíváskor ismét jöjjön. Ha a jutalom a kutya szempontjából szuper volt (ez fontos!!), akkor a kutya a következő alkalommal talán még gyorsabban fog jönni, mint eddig.

Próba-Szerencse tanulás / tanulás a siker által

Álljon itt még egy rövid magyarázat az operáns / instrumentális kondicionálás kezdeteihez. Az operáns/instrumentális kondicionálás kezdetei Edward Thorndike-ra és az ő „trial and error” vagyis próbálkozás és hiba- teóriájára nyúlnak vissza.(1911)

Thorndike éhes kutyákat tett egy ketrecbe, ami egy egyszerű rigli mozgatásával belülről nyitható volt, és így ki tudtak jutni az élelemhez. Arra az eredményre jutott, hogy a végső „intelligens” megoldás egy lépcsőzetes „Próba és hiba”  tanulási folyamat eredménye volt.

Burrhus F. Skinner később tovább folytatta Edward Thorndike elméletét. A róla elnevezett Skinner-Boxok felhasználásával az élőlény minden picike, a helyes végső viselkedés irányába tett magatartásváltozását meg lehetett erősíteni.

Thorndike a kutatásai során főként a magatartás következményeire koncentrált. Skinner bevonta a kutatásokba a magatartást megelőző ingerfeltételeket is.

Thorndike és Skinner kutatásai nyomán a behaviorista (magatartáskutatási) tanulási elméletek a 40-es, 50-es években egyre nagyobb elismertséget nyertek, és ma már a pszichológia és a pedagógia egyes területein alapvető fontosságúak.

   A kioltás

Egy egyszer már megtanult viselkedésmód, ami nem kerül frissítésre, sok esetben elfelejtődik, gyakorlatilag „törlődik”.

Ez nem azt jelenti, hogy a viselkedés teljesen kitörlődik a kutya agyából, de annak valószínűsége, hogy a kutya a korábban megtanult viselkedést megbízhatóan mutatja, egyre jobban csökken.

 Ez mind a klasszikus mind az operáns kondicionálásra érvényes.

Kioltás a klasszikus kondicionálás esetében

Egy klasszikus kondicionálást úgy tudunk kioltani, ha a két klasszikus módon kondicionált inger közötti időtávolságot megnöveljük.

 Példák:

·         Egy kutya, aki megtanulta, hogy a csengőhang után rögtön etetés következik, már a csengő hangjára elkezd nyáladzani. Ha azonban az eledel adását időben eltávolítjuk, vagy teljesen elhagyjuk, alábbhagy a nyáladzás is. A klasszikus kondicionálás kioldódik.

·          Ha a klikkerrel való tréningezés során nem következik minden klikk után megbízhatóan egy jutalom, úgy a klikker elveszíti az értékes jelentését, ami nem más, mint a jutalom ígérete. Ennek eredményeként a kutya pozitív hangulata és elvárása a klikk elhangzása után alább fog hagyni, vagy idővel el is múlhat.

Kioltás az operáns kondicionálás esetében

Ha egy viselkedésnek, amit operáns kondicionálással tanult meg a kutya, nem lesz többé következménye, úgy a megtanult magatartás törlődik. 

Példa:

·         A visszahívás tanításakor a kutyát a bejövésért mindig alaposan megdicsérjük. Később, amikor a visszahívás már megbízhatóan működik, a Gazdi elhanyagolja a jutalmat (a viselkedés pozitív következményét). Így a kutya nem fog többé nagy motivációt érezni, hogy Gazdájához fusson, hanem inkább tovább szimatol a fűben, mivel ez számára sokkal vonzóbb.

 Kutyáinkkal a mindennapok során állandó kapcsolatba kerülünk mindezekkel a tanulási folyamatokkal - még ha nem is tudatosítjuk ezt. Most, hogy egy kicsit foglalkoztunk ezekkel a folyamatokkal, jobban megérthetjük, elfogadhatjuk kutyánk viselkedését bizonyos helyzetekben. A következő, 3.részben pedig megtudhatjuk, hogy milyen megerősítésekkel (következményekkel) tudjuk befolyásolni kutyánk viselkedését.

 Cikksorozatunk megelőző, 1. részét itt találod. Klikk.

Simone Sonderegger kutya-viselkedésterapeuta írásának fordítása
az eredeti szöveg a www.hundeherz.ch oldalon található