Hogyan tanulnak a kutyák? - 5. rész

 

Tanuláselmélet: hogyan használjuk helyesen a tréning során?

Miután az előző 4 részben jó alapokat szereztünk a tanulás elméletével kapcsolatban, most, az utolsó részben azzal foglalkozunk, hogyan érdemes egy tréningegységet előkészíteni és kivitelezni, hogy eredményesen elérjük célunkat.

Az előző részekben nemcsak azt tanulhattuk meg,hogy miként tanulnak a kutyák, hanem azt is, hogy mindig tanulnak. A tanuláselmélet a „hétköznapok“ során is kísér minket, tudatosan vagy tudattalanul.

Amikor arról van szó, hogy egy bizonyos tréningcélt lehetőleg hatékonyan elérjünk, fel kell tennünk magunknak bizonyos kérdéseket és megfelelően elő kell készülnünk.

A tréning felépítése – Hogyan fogjunk hozzá?

Mielőtt belefogunk a tréningbe, sok mindent kell végiggondolnunk: milyen kutyával tréningezünk (fajta, életkor, egészség, kreativitás), hol állunk a tréning-folyamatban (tanulási fázis) milyen tanulási formákat és technikákat akarunk használni, milyen célokat tudunk megfogalmazni és milyen jutalmazási formákat fogunk használni.

Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb pontokat, amikre figyelnünk kell, még mielőtt a tréningbe belefognánk:

Tanulási fázis

A sikerekes tanuláshoz a következő 4 tanulási fázist érdemes ismernünk és elkülönítenünk:

1. A képesség megszerzése
2. Folyamat
3. Generalizálás  (Általánosítás)
4. Fenntartás

A tanulási fázisok folyamatosan kapcsolódnak egymáshoz.

Minden tanulási fázisban és minden tréning kezdetekor át kell gondolnunk, hogyan tudjuk a tréninget oly módon egyénileg kialakítani, hogy az a kutyának könnyen kivitelezhető és érthető legyen, örömet okozzon, és a meghatározott cél felé mutasson. 

1. fázis "Megszerzés"

Amikor  egy kutyának egy új viselkedést akarunk megtanítani, ezt legjobban rávezetéssel vagy formálással érhetjük el. A „megszerzés“ fázisában a kívánt viselkedésformát mindig megerősítjük.

Rávezetés

Egy új gyakorlat megszerzéhez a rávezetés hatásos technika, ami a kutya nevelése során hasznos és elterjedt.

Rávezetés alatt értünk mindent, amivel kutyánkat hatékonyan és kényszer alkalmazása nélkül egy bizonyos viselkedésmódba vagy pozícióba tudjuk segíteni. Ennek során legtöbbször jutalomfalatot használunk, amit ekkor még a kezünkben tartunk (később már nem).

A jutalomfalat nagyon jól alkalmazható a rávezetéshez, mivel a legtöbb kuty szívesen dolgozik érte. Természetesen léteznek alternatívák is, mint pl. egy játékszer.

Amint a kutya az új viselkedést többé-kevésbé elsajátította, a rávezető eszközt el kell kezdenünk leépíteni, mivel ezt csak a viselkedés megszerzéséhez használtuk.

Miért?

A rávezető eszköz könnyen a gyakorlat legfontosabb részévé válhat a kutya számára, és természetesen mi azt szeretnénk, ha a későbbiekben kutyánk akkor is mutassa a kívánt vislekedést, amikor a rávezető eszköz nincs a kezünkben.

A következő lépésben tehát a kutyának a feladat kivitelezésére kellene koncentrálnia, és nem a rávezető eszközre.

 

Hibához vezethet, ha a csalogató eszközt nem építjük le.

Mi történik, ha a csalogató eszközt nem építjük le, amikor a kutya a gyakorlat lényegét már megértette?

Ebben az esetben gyakori, hogy a kutya a viselkedést csak akkor mutatja, ha a csalogató eszköz jelen van. Jó példa erre, ha kutyánk csak akkor jön be hívó szavunkra, ha látja, hogy a kezünk a jutifalat-tartóban van, vagy a jutalommal integetve hívjuk.

 

Formálás

A rávezetés mellett a másik hatékony tanítási technika a formálás. Ez alatt azt értjük, hogy a kutyát kis lépésekben vezetjük el a kívánt végcélhoz.

 A formálás során szükségünk van pozitív megerősítő eszközre. Erre alkalmas egy kondícionált jel, vagyis akár  a klikker, akár egy megerősítő szó.

 A formálás során döntő jelentőségű az időzítés, és az, hogy milyen mértékben tudjuk megfigyelni a történéseket. A kutyát koncentráltan kell figyelnünk, hogy észrevegyük a legkisebb olyan felkínált jelet is a viselkedésében, ami a kívánt végcél irányába mutat, és ezt hajszálpontosan (0,5-1másodperc) meg is kell erősítenünk.

 

2. fázis :  „Folyamat“

Az újonnan megszerzett magatartásformát sokszor kell ismételni (8000-10000 ismétlés), és jelhez kell kapcsolni, így tudja  a kutya később a magatartást teljes figyelmességével és folyékonyan mutatni.

A „folyamat“ fázisában átállunk az intermittáló jutalmazásra. Mostantól nem minden mutatott helyes viselkedést jutalmazunk meg, hanem átállunk a változó (intermittáló) megerősítésra. Például az „ülj“-höz kapcsolódva először van jutalmazás, a következő alkalommal nincs, a következő utáninál megint nincs, de aztán megint van, stb. A kutya számára így ugyan nem lesz olyan áttekinthető, hogy mikor kap jutalmat, de mivel időnként mégis kap, így a pozitív várakozása és a motivációja fennmarad.

 

Jelhez kapcsolás

A jelhez kapcsolás annyit jelent, hogy elérjük azt, hogy a kuya kizárólag erre a jelre válaszol az adott viselkedéssel. Amíg idáig eljutunk, akár több ezer ismétlés is szükséges lehet, mivel a viselkedésnek generalizálódnia kell.

 

Látható jel vagy verbális jel?  Miért érdemes mindkettőt megtanítani?

A látható jelek (testbeszéd) a kutya számára egyszerűbben értelmezhetőek, mint a verbális jelek, mivel a kutya képekben tanul, és testjelekkel kommunikál.

Hasznos, ha egy kutya mind a testi jelre mind a nyelvi jelre mutatja az adott viselkedést. Miért? Képzeljük mondjuk el, hogy egyszer annyira megfázunk, hogy nem lesz hangunk. Ebben az esetben nem okoz problémát az, hogy a kutyánkkal testi jelekkel kommunikáljunk.

 

A kutyák idővel megöregszenek, és előfordulhat, hogy már nem hallanak olyan jól. Ilyenkor is nagyon jól jönnek a testi jelek. És fordított esetben, akár előfordulhat, hogy egy kutya elveszíti látását, ilyen esetben pedig természetesen a verbális kommunikáció válik hasznunkra.

3. fázis: „Generalizáció“ azaz általánosítás

A „folyamat” fázisát a generalizáció fázisa követi. Ilyenkor kutyánk már abban a helyzetben van, hogy a megszerzett viselkedést egy bizonyos jelre megbízhatóan produkálja.

Ilyenkor ki kell telepítenünk a gyakorlatot egy másik környezetbe. Ha eddig a nappaliban tanultunk, most a kertben, a réten, az erdőben, a városban kell gyakorolnunk.

Generalizáció vagy általánosítás alatt azt értjük, amikor az adott viselkedéseket különböző helyeken, különböző szituációk részeként, különböző időpontokban és különböző elterelő ingerek mellett gyakoroljuk tovább.  

4. fázis "Fenntartás"

Ahhoz, hogy kutyánk a már megtanult viselkedésformákat ne felejtse el, ezeket újból és újból elő kell hívnunk  - az ideális esetben ezt már különböző helyeken, különböző időpntokban, és a legkülönbözőbb ingerkörnyezetekben is meg tudjuk tenni.

A már megszerzett tudás rendszeres gyakorlása a kutya egész életén át fontos, különben a már megbízhatóan mutatott viselkedések megkophatnak, vagy akár feledésbe is merülhetnek.

 

Tanulási formák / tanulási folyamatok

A kutya tanítása során a klasszikus és az operáns kondícionálás módszerével dolgozunk. Fontos,hogy meg tudjuk a kettőt különböztetni, és a tréninget tudatosan struktúráljuk.  

Tanulási technikák – melyik a jobb?

Tanulási technika alatt a rávezetést vagy a formálást értjük. Függően a kutya adottságaitól, a gyakorlattól  és a helyzettől, időnként az egyik jobban alkalmazható, mint a másik. Ideális esetben előre gondolkozzunk azon, hogy melyik gyakorlatot melyik módszerrel tudjuk hatékonyabban tanítani.  

Pontosan mit akarunk tanítani?

Mielőtt belefogunk a tréningbe, mindig tegyük fel a kérdést magunknak, hogy pontosan milyen feladatot is akarunk megtanítani a kutyának. A gyakorlat mely lépését vagy a lépés egy részét tűzzük ki célul?

 Tisztázzuk, hogy mennyire van a kutya előrehaladott állapotban a gyakorlattal, és mennyire képes kutyánk kreatívan tanulni.

Gondolkodjunk el azon, hogy mit várhatunk el a kutyától reálisan, anélkül, hogy túlkövetelnénk, vagy akár az optimálisnál kevesebbel is beérnénk.

Az időfaktor – a kutya tréningezésében minden az időzítés

A kutya képzésében az időfaktor alapvető fontosságú. A kapcsolatot 0,5-1 másodpercen belül tudjuk optimálisan megteremteni. Ebben rejlik a nehézség is : gyakran túl lassúak vagyunk, és már egy olyan viselkedést erősítünk meg, amit nem is akartunk, így a kutya nem azt tanulja meg, amit szerettünk volna.

Ha párban tréningezünk, és a másik személy megfigyeli a munkát, tud épító jellegű tanácsokat adni az időzítés optimalizálására.  

Jutalmazási ráta / jutalmazási minőség

Tegyük fel a kérdést, hogy mivel és milyen gyakran fogjuk jutalmazni a kutyát a gyakorlás során. Melyik tanulási fázisban tartunk az adott gyakorlattal? Meg kell minden egyes kívánt viselkedést erősítenünk, vagy már a változó megerősítéssel dolgozunk? A jutalom minősége megfelelő a kutya szemszögéből nézve is?

 

Fontos kérdések a tréning előtt

·         Melyik napokon és hány órakor tréningezünk?

·         Melyik helyszínen tanulunk ?

·         A kutya figyelmes és készen áll a tanulásra?

·         Melyik tanulási folyamatot akarom alkalmazni?

·         Melyik tanulási technikát akarom alkalmazni?

·         Milyen hossszan tud a kutyám valóban koncentrálni?

·         Milyen hosszan tudok én magam koncentrálni?

·         Melyik képzési fázisban tartunk az adott gyakorlattal?

·         Mennyire kreatívan tanul a kutyám?

·         Mivel tudom a kutyát motiválni?

·         Mivel tudom a kutyát jutalmazni?

·         A jutalom a kutya szempontjából is jutalom?

·         Milyen erősségű jutalmakat használok?

·         A kutya egészsége rendben van?

·         Vannak a kutyának testi panaszai?

A kérdések listája tetszőlegesen folytatható. Fontos, hogy a tréning megtervezése során gondoljuk végig a döntő faktorokat, így a megfelelő tréningterv segíteni fog bennünket, hogy a végcélt ne veszítsük el a szemünk elől.  

A tanulásnak örömet kell okoznia

A tanulás csak oldott hangulatban jön létre. Ha nincs kedvünk a kutyával tréningezni, ne tegyük. Ha a kutyának nincs kedve tréningezni, hallgassunk rá.

Egy örömteli, oldott kiinduló helyzetben az ember-kutya közti tanulási folyamat örömet fog okozni, egy életen át.