Tanuláselmélet:
hogyan használjuk helyesen a tréning során?
Miután az előző
4 részben jó alapokat szereztünk a tanulás elméletével kapcsolatban, most, az
utolsó részben azzal foglalkozunk, hogyan érdemes egy tréningegységet
előkészíteni és kivitelezni, hogy eredményesen elérjük célunkat.
Az előző részekben nemcsak azt tanulhattuk meg,hogy
miként tanulnak a kutyák, hanem azt is, hogy mindig tanulnak. A tanuláselmélet
a „hétköznapok“ során is kísér minket, tudatosan vagy tudattalanul.
Amikor arról van
szó, hogy egy bizonyos tréningcélt lehetőleg hatékonyan elérjünk, fel kell
tennünk magunknak bizonyos kérdéseket és megfelelően elő kell készülnünk.
A tréning
felépítése – Hogyan fogjunk hozzá?
Mielőtt
belefogunk a tréningbe, sok mindent kell végiggondolnunk: milyen kutyával
tréningezünk (fajta, életkor, egészség, kreativitás), hol állunk a
tréning-folyamatban (tanulási fázis) milyen tanulási formákat és technikákat
akarunk használni, milyen célokat tudunk megfogalmazni és milyen jutalmazási formákat
fogunk használni.
Az alábbiakban
összefoglaltuk a legfontosabb pontokat, amikre figyelnünk kell, még mielőtt a
tréningbe belefognánk:
Tanulási fázis
A sikerekes
tanuláshoz a következő 4 tanulási fázist érdemes ismernünk és elkülönítenünk:
- A képesség megszerzése
- Folyamat
- Generalizálás (Általánosítás)
- Fenntartás
A tanulási fázisok folyamatosan kapcsolódnak
egymáshoz.
Minden tanulási fázisban és minden tréning kezdetekor
át kell gondolnunk, hogyan tudjuk a tréninget oly módon egyénileg kialakítani,
hogy az a kutyának könnyen kivitelezhető és érthető legyen, örömet okozzon, és
a meghatározott cél felé mutasson.
1. fázis "Megszerzés"
Amikor egy
kutyának egy új viselkedést akarunk megtanítani, ezt legjobban rávezetéssel
vagy formálással érhetjük el. A „megszerzés“ fázisában a kívánt
viselkedésformát mindig megerősítjük.
Rávezetés
Egy új gyakorlat megszerzéhez a rávezetés hatásos
technika, ami a kutya nevelése során hasznos és elterjedt.
Rávezetés alatt értünk mindent, amivel kutyánkat
hatékonyan és kényszer alkalmazása nélkül egy bizonyos viselkedésmódba vagy
pozícióba tudjuk segíteni. Ennek során legtöbbször jutalomfalatot használunk,
amit ekkor még a kezünkben tartunk (később már nem).
A jutalomfalat nagyon jól alkalmazható a rávezetéshez,
mivel a legtöbb kuty szívesen dolgozik érte. Természetesen léteznek
alternatívák is, mint pl. egy játékszer.
Amint a kutya az új viselkedést többé-kevésbé
elsajátította, a rávezető eszközt el kell kezdenünk leépíteni, mivel ezt csak a
viselkedés megszerzéséhez használtuk.
Miért?
A rávezető eszköz könnyen a gyakorlat legfontosabb
részévé válhat a kutya számára, és természetesen mi azt szeretnénk, ha a
későbbiekben kutyánk akkor is mutassa a kívánt vislekedést, amikor a rávezető
eszköz nincs a kezünkben.
A következő lépésben tehát a kutyának a feladat
kivitelezésére kellene koncentrálnia, és nem a rávezető eszközre.
Hibához vezethet, ha a csalogató eszközt nem építjük
le.
Mi történik, ha a csalogató eszközt nem építjük le,
amikor a kutya a gyakorlat lényegét már megértette?
Ebben az esetben gyakori, hogy a kutya a viselkedést
csak akkor mutatja, ha a csalogató eszköz jelen van. Jó példa erre, ha kutyánk
csak akkor jön be hívó szavunkra, ha látja, hogy a kezünk a jutifalat-tartóban
van, vagy a jutalommal integetve hívjuk.
Formálás
A rávezetés
mellett a másik hatékony tanítási technika a formálás. Ez alatt azt értjük,
hogy a kutyát kis lépésekben vezetjük el a kívánt végcélhoz.
A
formálás során szükségünk van pozitív megerősítő eszközre. Erre alkalmas egy
kondícionált jel, vagyis akár a klikker,
akár egy megerősítő szó.
A formálás
során döntő jelentőségű az időzítés, és az, hogy milyen mértékben tudjuk
megfigyelni a történéseket. A kutyát koncentráltan kell figyelnünk, hogy
észrevegyük a legkisebb olyan felkínált jelet is a viselkedésében, ami a kívánt
végcél irányába mutat, és ezt hajszálpontosan (0,5-1másodperc) meg is kell
erősítenünk.
2. fázis : „Folyamat“
Az újonnan megszerzett magatartásformát sokszor kell
ismételni (8000-10000 ismétlés), és jelhez kell kapcsolni, így tudja a kutya később a magatartást teljes
figyelmességével és folyékonyan mutatni.
A „folyamat“ fázisában átállunk az intermittáló jutalmazásra.
Mostantól nem minden mutatott helyes viselkedést jutalmazunk meg, hanem
átállunk a változó (intermittáló) megerősítésra. Például az „ülj“-höz
kapcsolódva először van jutalmazás, a következő alkalommal nincs, a következő
utáninál megint nincs, de aztán megint van, stb. A kutya számára így ugyan nem
lesz olyan áttekinthető, hogy mikor kap jutalmat, de mivel időnként mégis kap,
így a pozitív várakozása és a motivációja fennmarad.
Jelhez kapcsolás
A jelhez kapcsolás annyit jelent, hogy elérjük azt,
hogy a kuya kizárólag erre a jelre válaszol az adott viselkedéssel. Amíg idáig
eljutunk, akár több ezer ismétlés is szükséges lehet, mivel a viselkedésnek
generalizálódnia kell.
Látható jel vagy verbális jel? Miért érdemes mindkettőt megtanítani?
A látható jelek (testbeszéd) a kutya számára
egyszerűbben értelmezhetőek, mint a verbális jelek, mivel a kutya képekben
tanul, és testjelekkel kommunikál.
Hasznos, ha egy
kutya mind a testi jelre mind a nyelvi jelre mutatja az adott viselkedést. Miért? Képzeljük mondjuk el, hogy egyszer annyira
megfázunk, hogy nem lesz hangunk. Ebben az esetben nem okoz problémát az, hogy
a kutyánkkal testi jelekkel kommunikáljunk.
A kutyák idővel megöregszenek, és előfordulhat, hogy
már nem hallanak olyan jól. Ilyenkor is nagyon jól jönnek a testi jelek. És
fordított esetben, akár előfordulhat, hogy egy kutya elveszíti látását, ilyen
esetben pedig természetesen a verbális kommunikáció válik hasznunkra.
3. fázis: „Generalizáció“
azaz általánosítás
A „folyamat”
fázisát a generalizáció fázisa követi. Ilyenkor kutyánk már abban a helyzetben
van, hogy a megszerzett viselkedést egy bizonyos jelre megbízhatóan produkálja.
Ilyenkor ki kell telepítenünk a gyakorlatot egy másik környezetbe. Ha eddig a nappaliban tanultunk, most a kertben, a réten, az erdőben, a városban kell gyakorolnunk.
Generalizáció vagy általánosítás alatt azt értjük,
amikor az adott viselkedéseket különböző helyeken, különböző szituációk
részeként, különböző időpontokban és különböző elterelő ingerek mellett
gyakoroljuk tovább.
4. fázis "Fenntartás"
Ahhoz, hogy kutyánk a már megtanult viselkedésformákat
ne felejtse el, ezeket újból és újból elő kell hívnunk - az ideális esetben ezt már különböző
helyeken, különböző időpntokban, és a legkülönbözőbb ingerkörnyezetekben is meg
tudjuk tenni.
A már megszerzett tudás rendszeres gyakorlása a kutya
egész életén át fontos, különben a már megbízhatóan mutatott viselkedések megkophatnak,
vagy akár feledésbe is merülhetnek.
Tanulási formák / tanulási folyamatok
A kutya tanítása során a klasszikus és az operáns
kondícionálás módszerével dolgozunk. Fontos,hogy meg tudjuk a kettőt
különböztetni, és a tréninget tudatosan struktúráljuk.
Tanulási
technikák – melyik a jobb?
Tanulási
technika alatt a rávezetést vagy a formálást értjük. Függően a kutya
adottságaitól, a gyakorlattól és a
helyzettől, időnként az egyik jobban alkalmazható, mint a másik. Ideális
esetben előre gondolkozzunk azon, hogy melyik gyakorlatot melyik módszerrel
tudjuk hatékonyabban tanítani.
Pontosan mit akarunk
tanítani?
Mielőtt
belefogunk a tréningbe, mindig tegyük fel a kérdést magunknak, hogy pontosan
milyen feladatot is akarunk megtanítani a kutyának. A gyakorlat mely lépését
vagy a lépés egy részét tűzzük ki célul?
Tisztázzuk, hogy mennyire van a kutya
előrehaladott állapotban a gyakorlattal, és mennyire képes kutyánk kreatívan
tanulni.
Gondolkodjunk el
azon, hogy mit várhatunk el a kutyától reálisan, anélkül, hogy túlkövetelnénk,
vagy akár az optimálisnál kevesebbel is beérnénk.
Az időfaktor – a kutya tréningezésében minden az
időzítés
A kutya képzésében az időfaktor alapvető fontosságú. A
kapcsolatot 0,5-1 másodpercen belül tudjuk optimálisan megteremteni. Ebben
rejlik a nehézség is : gyakran túl lassúak vagyunk, és már egy olyan
viselkedést erősítünk meg, amit nem is akartunk, így a kutya nem azt tanulja
meg, amit szerettünk volna.
Ha párban tréningezünk, és a másik személy megfigyeli
a munkát, tud épító jellegű tanácsokat adni az időzítés optimalizálására.
Jutalmazási ráta / jutalmazási minőség
Tegyük fel a kérdést, hogy mivel és milyen gyakran
fogjuk jutalmazni a kutyát a gyakorlás során. Melyik tanulási fázisban tartunk
az adott gyakorlattal? Meg kell minden egyes kívánt viselkedést erősítenünk,
vagy már a változó megerősítéssel dolgozunk? A jutalom minősége megfelelő a
kutya szemszögéből nézve is?
Fontos kérdések a tréning előtt
·
Melyik napokon és hány órakor
tréningezünk?
·
Melyik helyszínen tanulunk ?
·
A kutya figyelmes és készen áll a tanulásra?
·
Melyik tanulási folyamatot akarom alkalmazni?
·
Melyik tanulási technikát akarom
alkalmazni?
·
Milyen hossszan tud a kutyám valóban koncentrálni?
·
Milyen hosszan tudok én magam
koncentrálni?
·
Melyik képzési fázisban tartunk az adott
gyakorlattal?
·
Mennyire kreatívan tanul a kutyám?
·
Mivel tudom a kutyát motiválni?
·
Mivel tudom a kutyát jutalmazni?
·
A jutalom a kutya szempontjából is jutalom?
·
Milyen erősségű jutalmakat használok?
·
A kutya egészsége rendben van?
·
Vannak a kutyának testi panaszai?
A kérdések listája tetszőlegesen folytatható. Fontos,
hogy a tréning megtervezése során gondoljuk végig a döntő faktorokat, így a
megfelelő tréningterv segíteni fog bennünket, hogy a végcélt ne veszítsük el a
szemünk elől.
A tanulásnak
örömet kell okoznia
A tanulás csak
oldott hangulatban jön létre. Ha nincs kedvünk a kutyával tréningezni, ne
tegyük. Ha a kutyának nincs kedve tréningezni, hallgassunk rá.
Egy örömteli,
oldott kiinduló helyzetben az ember-kutya közti tanulási folyamat örömet fog
okozni, egy életen át.